-75%

© eClick Consulting Kft. 2011

Hulladék | Szemét | Hulladékgazdálkodás Ha a hulladék típusokról, a hulladékgazdálkodásról szeretne bővebb információhoz jutni, a legjobb helyen jár, hiszen legfőbb törekvésünk, hogy megismertessük olvasóinkat a legkorszerűbb hulladékkezelési lehetőségekkel, melyek ismeretében elkezdődhet az otthoni, munkahelyi, iskolai szelektív hulladékgyűjtés, illetve a hulladék tudatos, környezet- és pénztárca kímélő feldolgozása.

A környezettudatos életvitel, elengedhetetlenül fontos részévé vált mindenapjainknak. A felnőtteknek nem csak saját magukban kell tudatosítani a hulladékgyűjtés legmodernebb és környezetkímélőbb megoldásainak felhasználását, hanem, gyermekeikben is, egész apró kortól.

Szeméthelyzet van… hiszen a Föld lakossága által termelt hulladék mennyiségéből és minőségéből arra következtethetünk, hogy szinte, minden, a rendelkezésünkre álló nyersanyagból, elképzelhetetlen mennyiségű hulladék termelődik, melynek elhelyezése egyre nagyobb problémát okoz.

A település, illetve regionális hulladékgyűjtő telepek pillanatok alatt túltelítődnek, a korszerű, és maximálisan biztonságos hulladéklerakók beüzemelése, pedig lépten-nyomon falakba ütközik, részint a magas telepítési költségek, részint a tervezett hulladéklerakó környékén élő emberek tiltakozása matt. Mindeközben a hulladék iszonyatos mértékben termelődik, ami ellen tennünk kell!

Hulladékgazdálkodás | környezetvédelem hazánkban Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) komoly részét képezi, hazánk környezetvédelemmel kapcsolatos törvényeinek, mely a Nemzeti Környezetvédelmi Programban került megfogalmazásra. Az OHT-ben részletes elemzés található Magyarország hulladék képződéséről, valamint a hulladék kezelés jelenlegi helyzetéről. Ezen kívül konkrét célok, és az azokat biztosító intézkedések, programok is szerepelnek a hulladékgazdálkodási tervben. Az OHT-vel szoros összhangban a régiók és az Önkormányzatok is létrehozták helyi hulladékgazdálkodási tervüket.

Hulladékgazdálkodás | OHT

Az OHT egyik legfontosabb célja elsősorban a hulladék képződésének visszaszorítása, a keletkezett hulladék veszélyességének csökkentése, az újrahasznosítás kiépítése, illetve annak növelése, valamint gondoskodás a hulladék biztonságos lerakásáról. A feladatok külön ki vannak jelölve a hulladéktípusokra illetve minden egyes gazdaság szektorra vonatkozóan. Ennek elkerülhetetlen részét képez a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a legmodernebb technológiájú hulladékprések alkalmazása.

A szelektív hulladékgyűjtés remek megoldás az ártalmatlanításra váró hulladék veszélyességének és mennyiségének csökkentésére, úgy, hogy a még később hasznosítható úgynevezett másodnyersanyagokat visszaforgatja a termelésbe, míg a veszélyes hulladék pedig külön kerül kezelésre és ártalmatlanításra

A hulladékprés használatával:

• Megvalósul a gazdaságos hulladékkezelés.
  A tömörítési aránynak megfelelő mértékben a hulladékszállítási költségek 65-75 %-a megtakarítható.
• Tisztán átlátható, kontrollálható hulladékkezelés valósul meg.
  Csökken a jelenlegi szemetes edények (kukák) ürítési száma és/vagy mennyiségi darabszáma, vagy a meglévő nagyobb konténerek kisebb szabvány szemetes edényekre cserélhetők.
• Nagyobb lesz a rend és a tisztáság.
  A szemetes edények mennyiségi csökkenésével vagy kisebbre történő kiváltásával értékes területek szabadulnak fel más célokra. A hirtelen nagyobb mennyiségben keletkező hulladék a szemetes edényekbe tömörítve biztonsággal elhelyezhetők, az edények és azok környéke tisztán tartható. Zárt rendszerű és higiénikus hulladékkezelés valósítható meg. A műanyag zsákba tömörített, lekötött műanyag zsákokból a hulladék nem szivárog, nem párolog, rovarok, kutyák, macskák távol tarthatók.
• Élő munkaerő és költségei jelentősen csökkenek.
  A hulladékprések rugalmas telepítési lehetőségeiből adódóan (kis helyigény, közvetlenül a hulladék keletkezési hely közelébe telepíthető) a hulladék összehordása, kezelése lényegesen kevesebb munkaerőt, ráfordított munkaórát igényel, így további jelentős költségek (munkabér, TB, stb.) megtakaríthatók.
• Kevesebb alkalommal jelentkezik a szemetes autók okozta forgalom és környezetterhelés.
  A hulladékgyűjtő járművek kevesebb alkalommal és/vagy rövidebb idő alatt ürítik a szemetes edényeket vagy konténereket, így a környezet szennyezésesen túl közlekedésükkel kevesebb alkalommal zavarják forgalmat.

Az OHT másik fontos célkitűzése az oktatás-nevelés, illetve a szemléletformálás minél hatékonyabbá tétele. Éppen ezért napjaink pedagógiai programjainak egyik legfontosabb és kötelező eleme a: környezeti nevelési program, mely alapvető célul, a környezettudatos magatartásformák szemléltetését és annak teljes mértékű elsajátítását tűzte ki. A környezettudatos nevelés a példaértékű óvodai illetve iskola környezettel kezdődik, mely a vízellátás, fűtés, világítás, takarítás, hulladékgazdálkodás elemeket tartalmazza. Vagyis már pici kortól arra nevel, hogyan takarékoskodjunk a vízzel, energiával, hogy a takarításhoz környezetbarát szereket használjunk, illetve, hogy minél kevesebb hulladékot halmozzunk fel, a meglévő szemét pedig szelektíven kerüljön gyűjtésre. Fontos, hogy a gyerekek már kiskoruktól megtanulják és a mindennapi életben gyakorolják a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó feladatokat, és mihamarabb saját igényükké váljon otthonukban is megvalósítani. És, ha környezettudatos, helyes életviteli és hulladékgazdálkodási ismeretekkel búcsúznak az iskolás évektől, úgy van remény a Föld megmentésére.

Hulladékgazdálkodás | törvény
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

hulladék

Hulladék | Hulladéktan - alapfogalmak
Hulladék kontra szemét… Gyakran keverjük össze a hétköznapi életben ezt a két fogalmat, pedig óriási különbség van köztük. Szemét az olyan vegyesen tárolt anyagok, dolgok tömkelege, melyekre már semmilyen formában nincs szükség, újra felhasználásuk nem megvalósítható, kezelésükről, elhelyezésükről nem gondoskodik senki.

Hulladék az olyan dolgok, tárgyak (anyag együttes, termék, maradvány, tárgy, szennyezőanyag stb.) gyűjtőneve, melyek az ember mindennapi élete, munkája során gyülemlik fel és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná válik. Ezen hulladék kezeléséről külön kell gondoskodni. Ez a gondoskodás jelentheti a hulladék újbóli felhasználását, újrahasznosítását, vagy ártalmatlanítását.

Hulladék újra használat alatt a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználását értjük. Ilyen termékek például a többször felhasználható, újratölthető csomagolóanyagok (pl. üvegpalackok). Ezen termékek a forgási ciklusból történő kilépéskor fognak hulladékká válni. Hulladék hasznosítás alatt a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy szolgáltatásban történő felhasználását nevezzük. A hasznosítás folyamata irányulhat hulladékban lévő különböző anyagok (szerves, szervetlen anyagok) visszanyerésére, újrafeldolgozására, vagy a hulladék anyagaiban lévő energia felhasználására.

Szelektív hulladékgyűjtés alatt az egyes hulladék összetevőknek, a külön-külön, anyagfajták szerinti begyűjtését  nevezzük. A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges célja a hasznosítható összetevők feldolgozóiparba történő visszaforgatása. A veszélyes összetevők elkülönített kezelésével pedig a környezet terhelésének csökkentése illetve az ártalmatlanítási kapacitások megtakarítása.

Hulladékártalmatlanítás során a hulladékok okozta környezetterhelés kerül csökkentésre. A hulladék környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatását megszüntetik, kizárják. A hulladék ártalmatlanításakor a környezet elemeitől való elszigetelés vagy a hulladékok anyagi minőségének megváltoztatása történik.

Hulladékgazdálkodás a hulladékkal összefüggő összes tevékenység rendszere. A hulladékgazdálkodás foglalkozik a nagymennyiségű hulladék keletkezésének megelőzésével, a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladékok kezelésével, illetve annak tervezésével és ellenőrzésével. A hulladékgazdálkodás gondoskodik a hulladékkezelő berendezések és létesítmények üzemeltetéséről, bezárásáról, a működés felhagyását követő vizsgálatokról, és az e témákhoz kapcsolódó szaktanácsadásról és oktatásról.

Hulladékgazdálkodás alapelvek

• Megelőzés, vagyis a hulladékok mennyiségének és veszélyességének a lehető legkisebb mértékűre való csökkentését jelenti
• Elővigyázatosság, melynek elve alapján a lehetséges veszély és kockázat ismerete nélkül is úgy kell eljárni, mintha azok a legnagyobbak lennének
• Gyártói felelősség, vagyis a termék előállítójának felelőssége a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező anyagok valamint technológiák megválasztásáért. A gyártónak –természetesen- a hulladékok kezelésének költségeihez is hozzá kell járulnia
• Megosztott felelősség, melynek elve alapján a gyártói felelősségben fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék majd később az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek kötelessége együttműködni
• Elvárható felelős gondosság jelentése, hogy a hulladék mindenkori birtokosának kötelessége a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék minél kisebb mértékben szennyezze a környezetet
• Elérhető legjobb eljárás, vagyis kötelességünk törekedni a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák bevezetésére
• Szennyező fizet, mely elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója minden körülmények között köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója, vagy előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért, és –természetesen- az okozott kár megtérítéséért
• Közelség elve, mely alapján a hulladék hasznosítása, ártalmatlanítása a lehető legközelebbi, az arra leginkább alkalmas létesítményben történjen
• Regionalitás, ezen elv alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakítása során a területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.
• Önellátás, vagyis mindenkinek a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni.
• Fokozatosság, ami a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, szorosan egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni.
• Példamutatás, vagyis az állami és a helyi önkormányzati szervek munkájukban maximálisan szem előtt tartják, és érvényesítik a hulladékgazdálkodási törvény céljait és elveit.
• Költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályait minden esetben úgy kell kialakítani, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

Hulladék fajták

• Halmazállapota szerint a hulladék lehet, szilárd, folyékony(szennyvíz) és gáz  hulladék
• Keletkezés helye szerint a hulladék lehet termelési és települési hulladék. A termelési hulladékok az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek következtében, míg a települési hulladékok a háztartásokban, az intézményekben vagy a szolgáltatásokban keletkeznek
• Veszélyességük szerint a hulladék lehet, veszélyes, illetve nem veszélyes hulladék

Hulladék fajták | települési hulladék 2 csoportja

• A települési (kommunális) szilárd hulladék, leggyakoribb összetevői az: üveg, papír, fémek (vastartalmú, nem vastartalmú, nehézfémek), többféle anyagból készült dobozok, fehéráruk (hűtőszekrény, mosógép stb.), barna áruk (elektromos gépek, mikrohullámú sütő stb.), háztartási vegyi hulladékok, gumi, gumiabroncs, szerves anyagok, műanyagok
• A települési folyékony hulladék (szennyvíz), melybe beletartoznak azok a vegyszerek (mosószerek, tisztítószerek stb.), anyagok (fekália, mosogatóvíz stb.), melyek a lefolyóba, WC-be kerülnek